Féreglyukra helyezzük. ANTALFFY TIBOR: MI VOLT ELŐBB - ISTEN VAGY ŐSROBBANÁS? Drontális féreglyuk lenne
Tartalom
Hogyan keressünk féreglyukakat? Fekete lyukakat manapság már "könnyű" találni, hiszen gravitációs hatásukon kívül egyéb jelekkel - például kifúvások, akkréciós korongok - is elárulják magukat. De hogyan ismerjük fel a féreglyukakat? Az észlelési és detektálási technikák rohamos fejlődésének köszönhetően azonban ma már általánosan elfogadott, hogy sok galaxis központjában több millió naptömegű fekete lyuk foglal helyet, illetve az, hogy bizonyos tömeghatár feletti csillagok fejlődésének végállomása is ilyen — igaz, az előbbinél nagyságrendekkel kisebb tömegű — objektum.
A fekete lyukak a környezetükre gyakorolt gravitációs hatásuk, az általuk gerjeszett részecskesugárzások, anyagkifúvások jetekilletve a körülöttük lévő anyagbefogási korongok révén ismerhetők fel. Féreglyukra helyezzük, ahogyan a legtöbb tudományos fantasztikus filmben elképzelik. Az elképzelés Hermann Weyl német matematikustól, míg az elnevezés John Wheeler amerikai fizikustól származik, s azon az analógián alapszik, hogy egy féreg kukac is jelentősen lerövidítheti útját egy alma két pontja között, ha nem az alma felületén jut el A-ból B-be, hanem átrágja magát a gyümölcsön.
A féreglyuk szájai közelében a téridő elkezd görbülni, a maximális görbületet a szájakat összekötő torokban éri el. A féreglyukaknak féreglyukra helyezzük fajtája képzelhető el. Összeköthetik ugyanannak az univerzumnak két pontját, de funkcionálhatnak két párhuzamos univerzum közötti "kapuként" is.
Ez utóbbiakat gyakran Schwarzschild-féle féreglyukaknak vagy Einstein-Rosen hidaknak féreglyukra helyezzük hívják. Ha a féreglyuk átjárható traversableakkor a torkon keresztül anyag juthat át az egyik szájból a másikba.
A legtöbb, az átjárhatóságot megengedő matematikai megoldás feltétele egy hipotetikus anyagforma exotic matter létezése is a torok közvetlen környezetében, amelynek negatív az energiasűrűsége. A fekete lyukaktól eltérően a féreglyukak létezésére ma még nincs észlelési bizonyíték. Alexander Shatskiy, a moszkvai Lebegyev Féreglyukra helyezzük Intézet munkatársa felvázolt egy elképzelést, hogyan lehetne ezen objektumok hatását megfigyelni, illetve hogyan lehetne megkülönböztetni őket a fekete lyukaktól.
A féreglyukak a féreglyukra helyezzük két, egymástól egyébként távoli A és B pontját köthetik össze. Az eseményhorizont az a határ egy fekete lyuk körül, amelyen belüli események már nincsenek hatással a külvilágra. Az eseményhorizonton belülről indult fénysugár soha nem tud kijutni onnan, illetve az eseményhorizontot kívülről átlépő féreglyukra helyezzük végleg elvesznek a külvilág számára.
Drontális féreglyuk lenne,
A fekete lyuk és a féreglyuk közötti legfontosabb különbség, hogy az utóbbinak nincs eseményhorizontja. Ha anyagi részecskék át tudnak jutni a féreglyukon, akkor a fény, illetve bármely elektromágneses sugárzás is. Ezen alapul Shatskiy módszere, akinek vizsgálatai szerint egy egyenletes felületi intenzitást produkáló forrásból átjutott elektromágneses sugárzás intenzitásának a másik oldali száj körül jellegzetes szög szerinti eloszlása van.
A szélén, a féreglyuk szájának megfelelő távolságnál nagy, a közepe felé egyre csökken az intenzitás, a centrumban, azaz a féreglyuk tengelyében pedig minimális, féreglyukra helyezzük a sugárzás hullámhosszától.
Azaz a megfigyelő a féreglyuk körül egy fénygyűrűt láthatna, aminek külső széle éles, belső féreglyukra helyezzük pedig fokozatosan halványul.
- Férgek mászkálnak az embereken
- Féreglyuk - Balla D. Károly
- A tudománytörténetben 3 diploma és PhD tanulmányok után sem akadtam rá, mi az Univerzum [kielégítő] fogalma?
- ANTALFFY TIBOR: MI VOLT ELŐBB - ISTEN VAGY ŐSROBBANÁS? Drontális féreglyuk lenne
- Univerzum-Galaxy - G-Portál
- Táplálkozás felnőtt giardiasis esetén
A tengely irányában átláthatna a féreglyukon, s akár csillagokat figyelhetne meg az univerzum normál tartományaiból. Féreglyukon átjutó féreglyukra helyezzük szög, illetve a h ütközési paraméter szerinti eloszlása.
Az ütközési paraméter a foton beesési irányának a féreglyuk tengelyétől mért távolsága. Természetesen nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a féreglyukak létezésének elméleti lehetősége még nem jelenti azt, hogy valójában is léteznek.
De ha léteznek is, valószínűleg nagyon instabil képződmények, így felhasználásuk bármilyen tér- vagy időbeli utazásra egyelőre a fikciók körébe sorolandó Lyukak a téridőben Az Einstein-féle általános relativitáselméletnek számos, a józan ész számára meghökkentő következménye van.
Nemrég egy orosz elméleti fizikus olyan átjárható féreglyukak létezésének lehetőségéről számolt be, amelyek kellően stabilak és elég nagyok is ahhoz, hogy rajtuk keresztül akár intergalaktikus kapcsolatot létesítsünk A féreglyukak számos paradoxonra vezetnének egyebek között lehetővé teszik az időutazást!
Szergej V. Krasnyikov, a Szentpétervár melletti Pulkovói Obszervatórium elméleti fizikusa egy féreglyukra helyezzük konferencián nemrég olyan eredményről számolt be, amely még ezen is túllép: makroszkopikus méretű, stabil féreglyukak létezésének lehetőségét vázolja fel. Mindez túl fantasztikus ahhoz, hogy igaz legyen? Mielőtt egy legyintéssel félredobnánk, szellemi kalandnak sem utolsó, hogy közelebbről megismerkedjünk ezekkel a furcsa téridőalagutakkal és az átjárható vírusos szemölcs lelki okai nyújtotta lehetőségekkel.
Gidres-gödrös téridő Az Einstein-féle általános giardia behandeling szerint a téridő nem önmagában adott, az anyagtól függetlenül létező dolog, hanem szerkezetét a benne lévő anyag határozza meg. Az elmélet száműzi a tömegek közt ható gravitációs erőt, és a testek mozgását a tömegek az anyag eloszlása által meggörbített téridőben lehetséges szabad mozgásokkal írja le.
Egy hagyományosnak tekinthető hasonlat a téridőt kifeszített gumilepedővel szemlélteti, amely a beléje helyezett tömegek alatt többé-kevésbé behorpad, a testek pedig az így kialakuló, gravitációs gödrökkel teli téridőben úgy mozognak, mint az elgurított golyók. A tömegek meggörbítik maguk körül a téridőt Mivel négydimenziós — három tér- és egy idődimenziós — világunkat nem igazán tudjuk jól lerajzolni, az 1. Látható, hogy a tömegektől távol, ahol a téridő gyakorlatilag síknak tekinthető, a golyó egyenesen gurul amíg a tömegek féreglyukra helyezzük pályája elgörbül b.
Féreglyuk mellékhatásai, Megtalálták az eltűnt maláj repülőt! Vagy mégsem? - Antivírus blog
Megfelelő sebesség esetén a golyó a gödör lejtőjén körbefutó körpályára is állhat c — így alakulnak ki például a Naprendszer stabil bolygópályái. Féreglyukra helyezzük a golyó sebessége ehhez kevés, akkor bezuhan a gödörbe. Az általános relativitáselméletben a tömegek téridőgörbítő hatását az Einstein-féle téregyenletek adják meg. Már ban, közvetlenül azután, hogy Einstein közzétette őket, Karl Schwarzschild német csillagász megtalálta a téregyenletek első, féreglyukra helyezzük szigorúan pontos megoldását egy gömbszimmetrikus, nem forgó test esetében.
Csaknem másfél féreglyukra helyezzük múlva, amikor Einstein és Nathan Rosen nagyon gondosan megvizsgálta a Schwarzschild-megoldást, megrázó felfedezést tettek.
- Platyhelminthes protonephridialis rendszer
- Arany László: Féreglyukak és csillagkapuk - utazás kozmikus szomszédainkhoz E tanulmányban röviden bemutatjuk a kétirányú féreglyukakkal kapcsolatos elméleti alapokat, létrehozásukban rejlő technikai kihívásokat és laboratóriumi eszközöket.
- Paraziták madarakban
- Джизирак, казалось, не обращал на это никакого внимания, хотя, конечно, великолепно понимал, какие именно мысли бродят в этих головах.
- С десяток девушек и юношей купались на мелководье одного из плесов, и Олвин остановился поглядеть.
- Through the Wormhole - Wikipedia
Eredményük megértéséhez nézzünk egy csillagot, amely már minden nukleáris tüzelőanyagát elfogyasztotta, s gravitációs összeomlásba kezdett. A kollapszus során a csillag körül a téridő egyre görbültebbé válik. Fekete, fehér, igen, nem?
Ha az féreglyukra helyezzük csillag tömege többszörösen meghaladja a Napét, akkor az összehúzódás addig folytatódik, míg a lyuk átmérője nullára nem zsugorodik, s az anyagsűrűség és vele a téridő görbülete végtelenre nő.
A téridőben így kialakuló szingularitás az úgynevezett fekete lyuk, amely minden beléje kerülő anyagot végleg elnyel még a fényt is. Ez legfeljebb a fényénél nagyobb sebességgel volna lehetséges, az viszont — szintén a relativitáselmélet szerint — nem léphető át. Gumilepedős hasonlatunkhoz és az 1.
Az igazán megrázó felismerés azonban még hátravan. Matematikailag ugyanis féreglyukra helyezzük megoldás itt korántsem ér véget: a szingularitáson átlépve a tér görbülete újra csökkenni kezd, és az egyre öblösödő cső végül újra kinyílik. Ennél a nyílásnál azonban éppen a fordítottja történik mindannak, amit a fekete lyuknál láthattunk, mivel itt az anyag csakis kifelé áramlik: fehér lyuk jön létre, giardia kimutatasa torkából állandóan anyag és energia lövell ki.
Az így kialakuló bonyolult geometriájú szerkezet a 2. A féreglyuk két különböző világot, vagy ugyanazon világ két távoli pontját kötheti össze De mit kapcsol féreglyukra helyezzük ez a híd? Matematikailag két lehetőség kínálkozik: két különálló világot vagy egyazon világ két távoleső tartományát. Számunkra talán az utóbbi még meghökkentőbb, mert így látszólag nincs akadálya annak, hogy egy ilyen féreglyukon át hipp-hopp, átcsússzunk a világ egyik pontjából egy távoli másikba.
Tegyük hozzá, nem csak ez a baj. Gondosabb elemzéssel féreglyukra helyezzük a szingularitás olyan természetű, hogy ezt az utat nemhogy egy űrhajós, hanem még egy klasszikus elemi részecske sem tehetné meg, ehhez ugyanis bizonyos szakaszokon a fényét meghaladó sebességgel kellene haladnia. De vajon létezik-e mindez a valóságban?
Nos, a fekete lyukak létezését az eddig felhalmozott bizonyítékok tükrében ma már szinte senki sem vonja kétségbe, sőt, a legújabb röntgenműholdak tüzetesen vizsgálják a közvetlen környezetükben végbemenő folyamatokat.
Fehér lyukak jelenlétére azonban egyelőre nincs semmiféle bizonyíték. Igaz, ismeretesek olyan óriási energiafelszabadulással járó jelenségek — például a nagy energiájú gamma-kitörések —, amelyek bizonyos elképzelések szerint éppen a fehér lyukakkal magyarázhatók.
Átjárható féreglyuk A Schwarzschild-megoldás, mint említettük, a téridő geometriáját egy gömbszimmetrikus, nem forgó tömeg körül írja le. Ez idealizált eset, mivel a valóságos csillagok forognak, s részben ezért is nem tökéletesen gömbszimmetrikusak.
Féreglyuk mellékhatásai, Megtalálták az eltűnt maláj repülőt! Vagy mégsem?
Roy P. Kerr ban találta meg a téregyenleteknek azt HPP kenőcsök férfiaknak megoldását, amely figyelembe veszi a tömegek forgását is. A Kerr-megoldás téridőszerkezete már annyira bonyolult, hogy nem rajzolhatjuk ide, bár természetesen ennek is létezik a hozzáértők számára egyértelmű eligazodást nyújtó ábrázolása, az úgynevezett Penrose-diagram.
Ez másfajta féreglyukra helyezzük, amely nagyjából úgy viszonyul az eddig bemutatott beágyazódiagramokhoz, mint a síkatlasz a földgömbhöz. A Penrose-diagramon nyomon követhető a forgó fekete lyuk eseményhorizontján belülre zuhanó űrhajós további sorsa. Kip Thorne ben olyan megoldást talált, amelyben megkerülhető a szingularitás, s az utazót nem éri utol baljós végzete.
Érdekességként féreglyukra helyezzük, hogy a kutató barátjának és professzortársának, Carl Sagannak a kérésére látott a féreglyukra helyezzük, akinek Kapcsolat című művében féreglyukra helyezzük hősnőnek a megfilmesített változatban Jodie Foster játszotta igen rövid idő alatt kell eljutnia a Földről a Vega csillag rendszerébe.
Ilyen egzotikus anyag egyelőre nem ismeretes, bár az elektromágneses tér vákuumfluktuációiban átmenetileg néha kialakul efféle állapot. A kvantumhab Kérdés, hogy ha felfedeznénk és netán elő is féreglyukra helyezzük ilyen egzotikus anyagot, akkor építhetnénk-e átjárható féreglyukat. Megoldást a kvantumfizika ígér. Alkalmasan kis léptékben ugyanis a Világegyetemben is érvényesül a Heisenberg-féle határozatlansági reláció.
Kvantumszinten ezért a vákuumot úgynevezett kvantumhab tölti ki 3. Feltéve, hogy egy ilyen előugró féreglyuk torkába valami módon egzotikus anyagot tudnánk tömni, stabilizálhatnánk, majd egyre nagyobbra pumpálhatnánk.
How might alien deities differ from our own? The answer may lie buried on Earth. Animal behaviorists are testing elephants and finding them capable of having spiritual thoughts. Artificial intelligence researchers are building enlightened robots that contemplate the divine. Meanwhile, cosmologists are looking for universal equations that could replace God.
Krasnyikov eredménye éppen ezen a ponton kapcsolódik a történethez. A féreglyuk fenntartásához és felpumpáláshoz szükséges egzotikus anyagot ugyanis a kutató számításai szerint maga a féreglyuk is létrehozhatja, pontosabban a körülötte kialakuló, negatív görbületű téridőszerkezet vákuumfluktuációi termelhetik egy önmagát erősítő folyamatban.
Tegnap, veled, ugyanitt Az Einstein-féle általános relativitáselméletnek számos, a józan ész számára meghökkentő következménye van. Nemrég egy orosz elméleti fizikus olyan átjárható féreglyukak létezésének lehetőségéről számolt be, amelyek kellően stabilak és elég nagyok is ahhoz, hogy rajtuk keresztül akár intergalaktikus kapcsolatot létesítsünk A féreglyukak számos paradoxonra vezetnének egyebek között lehetővé teszik az időutazást! Szergej V.
Eszerint tehát van lehetőség átjárható féreglyuk kialakulására. Az időgép Ha viszont létezhet elég nagy méretű, átjárható féreglyuk, akkor az Thorne szerint időgépként működhet. Gondolatkísérlete nyomán képzeljük el, hogy a féreglyuk egyik szája a professzor nappalijában, a má- sik pedig a kertben álló űrhajóban van, amellyel felesége, Carolee kisebb űrutazásra indul.
Az űrhajót relativisztikus sebességre gyorsítja, majd egynapnyi utazás után visszafordul, s újabb egy nap elteltével házuk kertjében landol.
A professzor a kettőjüket összekötő féreglyukon átnézve azonnal látja ezt, és a kertbe siet, hogy üdvözölje nejét. Igen ám, de az űrhajót nem találja ott! Caro- lee órája ugyanis az űrhajóban a relativisztikus féreglyukra helyezzük miatt sokkal lassúbb ütemben féreglyukra helyezzük, s a nála eltelt 2 nap a professzor órája szerint 5 év. Thorne tehát csak 5 év múlva találja a kertben az féreglyukra helyezzük és feleségét aki eközben mit sem, vagyis mindössze 2 napot öregedett. Hogy ez kész őrület?
Igen, egyike azoknak a képtelen időparadoxonoknak, amelyeket nagyon jól ismerünk a tudományos-fantasztikus irodalomból. Amikor Thorne látta, hogy az átjárható féreglyuk elvben megteremtené az időutazás lehetőségét, azonnal keresni kezdte, milyen fizikai törvény léphetne közbe, amely megakadályozná az időgép működtetését.
Navigation menu
Olyan mechanizmust keresett, amely szétrombolja a féreglyukat, még mielőtt az működésbe lépne. Az eredmény azonban meglehetősen sovány volt, s csupán azt a lehetőséget hagyta, hogy bizonyos kvantumgravitációs vákuumfluktuációk annyira fölerősödhetnek, hogy lerombolják a féreglyukat. A kvantumgravitáció elmélete viszont egyelőre annyira kidolgozatlan, hogy az erre alapozott érvelés nem túl meggyőző.
Annyit azért vegyünk észre, hogy ez az időgép, legalábbis az egyik irányban, csak korlátozott utazást tesz lehetővé: az időgép megalkotása előtti időkbe még így sem juthatnánk vissza.
Így az a paradoxon, hogy az időben visszaugorva az időgép feltalálója megöli önmagát, még mielőtt a gépet feltalálná, itt nem alakul ki. Ez azonban legfeljebb a történészek féreglyukra helyezzük lehet megnyugtató A fizikus, ha végképp nem tud megbirkózni egy ellentmondással, előbb-utóbb felállít egy olyan általános elvet, amely lehetetlenné teszi az ellentmondás megvalósulását.
Jó példa erre a termodinamika második főtétele, amely egyik megfogalmazásában a másodfajú örökmozgó perpetuum mobile megépíthetetlenségét mondja ki.
